Az élelmiszeripar kedvence, az esőerdő ellensége: a pálmaolaj
Napjaink egyik legnépszerűbb élelmiszeripari összetevője a pálmaolaj, megtalálható a félkész és instant ételekben, müzlikben, csokikban, szószokban, margarinokban, leveskockában, snackekben, de a kozmetikumokban, tisztítószerekben és szappanokban is ott rejtőzik. Évről évre nő a pálmaolaj-fogyasztásunk – az elmúlt egy évben már közel 67 millió tonnára tehető (!) - ám sokan még csak nem is hallottak róla, pedig óriási környezeti károkat von maga után a pálmaolaj ültetvények folyamatos kiterjesztése, melyet az esőerdők irtásával érnek el.
A pálmaolaj a legnagyobb mennyiségben használt növényi olaj az élelmiszeriparban, a teljes növényi olaj-termelésnek kb. 40 %-át teszi ki. Hogy minek is köszönheti népszerűségét? Egy olajpálma 40 kg olajat produkál évente (ez hektáronként és évente 6 tonnát jelent), s mivel havonta lehet betakarítani a termését, ezért gyorsan lehet nagy mennyiségben hozzájutni a pálmaolajhoz. Nemcsak hogy kiemelkedő a termés- és olajhozama, az ára is kedvező, az egyik legolcsóbb növényi olajnak számít. Mindezeken túl azért is az élelmiszeripar legkedveltebb növényi zsiradéka, mert tökéletes állagot kölcsönöz az élelmiszereknek, kellően krémes, lágy textúrát, vagy éppen ropogósat, ha sütésnél alkalmazzák.
A termés sárga részét használják főként az élelmiszerekhez, az adja a pálmaolajat, míg a fehéret, vagyis a pálmamagolajat a kozmetikumokhoz, szappanokhoz, mosószerekhez, de cukrászkészítményekhez, csokoládébevonatokhoz, fagylaltokhoz, állateledelekhez is adják.
És hogy mi a baj vele?
Mivel a pálmaolaj csak trópusi éghajlaton nő, ezért az ültetvényekhez erdőirtással, lápok lecsapolásával nyernek egyre több és több területet. A szénben gazdag tőzeglápok és esőerdők felégetésével óriási mennyiségű szén-dioxid és más üvegházhatású gázok tömkelege kerül a légkörbe, arról nem is beszélve, hogy az erdőirtás következtében számos vadon élő veszélyeztetett faj került a kihalás szélére élőhelyük elvesztése miatt (sőt, sokszor esnek áldozatául az erdőtüzeknek is), ahogyan többek között a borneói orángután vagy a szumátrai tigris is.
Forrás: worldfinance.com
A pálmaolajról számokban:
- A globális erdőirtások 73%-ának hátterében az áll, hogy földterületeket tesznek szabaddá mezőgazdasági termékek számára, és 40%-ának az az oka, hogy a területeket nagyméretű monokultúrás olajpálma-ültetvényekké alakítják.
- A globális termelés kb. 85-90%- át a pálmaolaj két fő termelője Malajzia és Indonézia állítja elő
- Indonéziában az erdőirtás jelenlegi szintje ötévente -0,5%- os teljes veszteséggel folyik;
- Indonézia a közelmúltban a világ harmadik legnagyobb szén-dioxid- kibocsátójává vált, valamint a biológiai sokféleség csökkenésével küzd az erdőirtások miatt;
- Habár az esőerdők csupán a szárazföldeknek kb. 10 %-át teszi ki, mégis ott található meg a fajok nyolcvan százaléka;
- 2017-ben 6,35 millió tonna pálmaolajat importált az EU
- A pálmaolaj kb. 75 %-át az élelmiszeriparban használják fel, de a kozmetikai iparban, és bio üzemanyagként is alkalmazzák (utóbbi az EU-ban az importált pálmaolaj 46 %-ára igaz jelenleg, de ezt is betiltaná az EU 2021-től)
Design: Kőfaragó Anna
A környezeti hatások mellett társadalmilag sem fenntartható a pálmaolaj-termelés, ugyanis több vizsgálat is feltárta, hogy az ültetvények létrehozása és üzemeltetése során számos országban széles körben megsértik az alapvető emberi jogokat, például kényszer-kilakoltatásra, fegyveres erőszakra, gyermekmunkára, adósszolgaságra, valamint az őslakos közösségek elleni megkülönböztetésre is sor került már.
Lehet-e fenntartható a pálmaolaj-termelés?
2004-ben létrehozták a Fenntartható Pálmaolaj Kerekasztal (Roundtable on Sustainable Palm Oil, továbbiakban: RSPO) csoportosulást, melynek alapító tagjai közé tartozik a WWF is. Ennek a szervezetnek köszönhetően világszerte összesen 2,51 millió hektárnyi termőterület kapott fenntarthatósági tanúsítványt szerte a világon. Azonban az általuk minősített pálmaolaj a teljes felhasznált mennyiségnek csupán a töredékét, 17 %-át teszi ki, melyben ráadásul nem csak élelmiszeripari cégek szerepelnek, hanem pl. tisztítószerek gyártásával foglalkozó vállalatok, továbbá civil szervezetek is. Magyarországon is vannak már tagjai az RSPO-nak, ilyen például a Mogyi Kft. Az RSPO-tanúsítványnak több szintje is van: van, amelyik 100 %-ban fenntartható pálmaolajról tesz tanúságot, és vannak ennél enyhébb fokozatok is.
Mi a Felelős Gasztrohősnél azonban úgy gondoljuk, hogy a legjobb módja a fenntarthatóságnak a megelőzés, és a fogyasztásunk csökkentése, amely a pálmaolaj esetében hatványozottan igaz, ezért a leginkább környezetbarát megoldás az, ha kerüljük a pálmaolajat tartalmazó termékeket, sok cég már vállalta is, hogy egyáltalán nem alkalmazza termékeiben, valamint a Fenntartható Vendéglátóhelyek sem használnak pálmaolajat, ezzel is hirdetve a környezettudatosság jelentőségét az élelmiszertermelés terén.
Csatlakozzatok ti is a Pálmaolaj böjthöz!
Design: Kőfaragó Anna
A cikket írta: Szika Betti
Források: