Ahogy nő a szupermarketek kínálata, úgy van egyre nehezebb dolga a vásárlóknak: Mi alapján válasszunk olajat? Melyik halat emeljük le a polcról? Érdemes-e januárban epret venni? Azoknak segítünk, akik az ételek íze és ára mellett azok egészségünkre és a környezetre gyakorolt hatását is figyelembe veszik, mielőtt beteszik azt a bevásárló kocsijukba. Az étkezésünk, az élelmiszereink, a konyha takarítása ugyanis mind-mind meghatározzák ökológiai lábnyomunk méretét, ennek csökkentésében próbálunk segíteni az alábbi néhány tippel.

1. Kezdjük az alap(anyag)okkal!

Nem is gondolnánk, de azzal, hogy milyen ételeket választunk, főzünk otthon, befolyásoljuk a környezetünkre gyakorolt hatásunkat. Ha szeretnénk tenni a klímaváltozás ellen, érdemes a helyi, szezonális alapanyagokat választani, hiszen így megspórolhatjuk a szállításból eredő károsanyag kibocsátást és sok felesleges csomagolást is. Ráadásul minél közelebbről jött zöldséget, gyümölcsöt veszünk, annál frissebb és egészségesebb terményeket ehetünk. Hasznos tehát egy pillantást vetni a származási országra a csomagoláson, hiszen a helyi termékek vásárlásával a helyi gazdaság fellendítését is segíthetjük.

Design: Kőfaragó Anna

2. Kérjünk segítséget!

Nincs abban semmi kivetni való, ha segítséget kérünk a vásárlás során, például a termékek csomagolásától. Szelektálhatunk az áruk között az alapján, hogy számunkra mik a kiemelten fontos területek – legyen az az állatjólét, a vegyszerek minimalizálása vagy akár a tengeri élővilág megóvása – hiszen több nemzetközi és hazai minősítő szervezet vizsgálja az élelmiszereket különböző szempontok szerint. Hasznos lehet megjegyezni először azt a néhányat, ami már itthon is elterjedt - például a hazai és az Európai Uniós bio minősítések, a fair trade (méltányos kereskedelem) és az MSC/ASC (fenntartható halászat/haltenyésztés) jelzéseit -, majd szépen lassan egyre többet megismerni és beépíteni a vásárlási rutinunkba.

3. Olajos kérdés

Manapság nagyon elterjedtek a mindenféle egzotikus növényi olajak, mint például a kókusz-, vagy pálmaolaj. Ezek mind trópusokon teremnek, így hosszú utat kell megtenniük, míg a konyhánkba kerülnek. Azt javasoljuk, hogy válasszuk a hazánkban is megtermő növények olajait, mint például a napraforgó. Nagy örömünkre már olyan napraforgó olajat is találunk a boltok polcain, ami ISCC PLUS (International Sustainability and Carbon Certification System) tanúsítvánnyal rendelkezik. Az Európai Bizottság által is elismert, független tanúsítók által kiadott tanúsítvány garantálja, hogy az termék előállításához szükséges alapanyag-mennyiséget fenntartható forrásból szerzi be az adott cég, ennek ellenőrzése a termőföldtől egészen a végtermékig terjed. Ha pedig már ilyen szuper fenntartható olajat használunk, figyeljünk arra is, hogy a fáradt olaj az arra kijelölt gyűjtőhelyen végezze, semmiképp sem a szemétben vagy a lefolyóban.

4. Főzés közben is “zölden”

Azzal, ha egy kicsit odafigyelünk sütés-főzés közben, nemcsak a környezetünknek teszünk jót, de pénzt is spórolhatunk. Ha a főzőlap méretéhez passzoló edényt vásárolunk, azzal megakadályozhatjuk, hogy az energia “elszökjön”. Ezt úgy is elérhetjük, ha mindig használunk fedőt, így a főzés ideje akár a felére is csökkenthető. Megéri, nem? Sütés közben pedig bármennyire is csábító, próbáljuk meg a lehető legkevesebbet nyitogatni a sütőajtót, amivel a hőveszteséget csökkenthetjük, ezzel is energiát spórolva. Hulladék mennyiségünket is redukálhatjuk, ha beszerzünk egy többször használatos sütőlapot. Amennyiben erre nincs lehetőségünk azzal is sokat teszünk a környezetért, ha a tiszta sütőpapírt többször felhasználjuk.

Design: Kőfaragó Anna

5. Tiszta konyha, környezettudatos ház(tartás)

Sajnos a konyhai ügyködés után elkerülhetetlen a takarítás, azonban ezt is végezhetjük úgy, hogy kevésbé ártsunk a környezetnek. Emellett pénzt is spórolhatunk vele, hiszen két, nagyon egyszerű alapanyaggal elvégezhetünk nagyjából mindent, kivéve a mosogatást. Az egyik a szódabikarbóna, ami kitűnő súrolószer, nedvesítve edények, sütő, főzőlap tisztítására is alkalmas. A másik pedig az ecet, ami vízzel hígítva – és ha nem bírjuk a szagát, pár csepp illóolajjal kiegészítve – remek felmosószerként funkcionálhat, magában pedig – különösen legalább 40°C-ra melegítve – jó vízkőoldó. Ha pedig mégis a „bolti” tisztítószerek mellett döntünk, érdemes a termék környezetbarát összetételét garantáló logókat keresni a csomagoláson.

A cikk megjelenését a Vénusz támogatta.