2014. máj 31.

Így esztek ti!

írta: Felelős Gasztrohős
Így esztek ti!

 - avagy miért nem irigylem az amerikaiakat? -

Az előző cikkünket a nagy sztereotípiákkal kezdtük, vagyis azokkal a sorozatokban és filmekben sokszor bevágott képkockákkal, amikor az amerikaiak valamilyen csomagolóanyagból (pl. papírdoboz) valamilyen eszközzel (pl. pálcikával) valamilyen éttermi ételt esznek.

A bennünk kialakult képet persze nem segítik az olyan sorozatok sem, mint a Man vs Food (Fald fel Amerikát!), amelyben a műsorvezető körbejárja az Egyesült Államokat azzal az nagyszabású céllal, hogy megkeresse és elfogyassza a legnagyobb adag, legcsípősebb vagy leggusztustalanabb ételeket. Ha szeretnétek magatokban erősíteni a korábbi írásban felsorolt sztereotípiákat - vagy csak egyszerűen élvezitek a gasztropornót -, feltétlenül javasoljuk egy-két rész végignézését.  

Most azonban lássuk, a zöld éttermi taktikák mellett milyen megfigyeléseket tettem még legutóbbi tengerentúli tartózkodásomkor.

Megfigyelés 1: Az amerikaiak sokszor esznek étteremben: aki gazdag, lassúban; aki szegény, gyorsban.

Capture.JPGEgy amerikai család a jövedelmének csupán 7%-át költi az otthon elkészített ételekre. Egy olasz család ezzel szemben 15%-ot, egy egyiptomi pedig 44%-ot. Mi, magyarok körülbelül a bevételünk 25%-át költjük élelmiszerre, de az, hogy ezt otthon vagy máshol fogyasztjuk el, nagyon változik régiónként és a jövedelmünk méretétől.

Érdekesség, hogy az USÁ-ban az 1900-as évektől egyre nőtt a házon kívül elfogyasztott étkezések aránya az otthonihoz képest. Mára a jómódú amerikaiak az étkezéseikre költött össze közel felét éttermekben fizetik ki. A kevésbé jómódúaknál 3,5 dollárból egyet hagynak az éttermekben.

Megfigyelés 2: Az éttermi adagok óriásiak. (Mint ahogy minden más adag is óriási.)

Az elmúlt 20 évben az adagok többszörösükre nőttek ország- és szektorszerte: nagyobbak a gyorséttermi kaják, a moziban a popcorn, az üdítős poharak, a péksütemények, és persze az édességek is. Mindez persze szépen lassan történt, így az emberek folyamatosan szoktak hozzá, hogy többet egyenek.

Intermezzo:

Elhízás statisztikaA fenti két állítás talán mindenféle konklúzió levonására sarkallna minket: például, hogy talán ezért van olyan sok elhízott ember az Államokban; ami egyébként valóban óriási (szó szerint) probléma. Valljuk be, mi magyarok sem vagyunk éppen a visszafogott étkezés iskolapéldái ("egyél még drágaságom!”), de azért annyira nem állunk rosszul, mint az USA. 2013-ban az Egyesült Államok elhízási aránya közel 33% volt - ez a szám 2008 óta folyamatosan növekszik. És hopp, vajon melyik ország áll a lista élén Európában? Hát Magyarország, 28,5%-kal. Becsületünkre legyen mondva, az elmúlt 33 évben a vizsgált 183 ország közül egy sem mutatott jelentős csökkenést az elhízott lakosság arányában.

Megfigyelés 3: Ha az amerikaiak főznek, sokszor kerül elő feldolgozott élelmiszer-szerű termék alapanyagként (pl. a vasárnapi reggelihez a palacsinta por). Tisztelet a kivételnek.

Amerikában minden évben körülbelül 20.000 új élelmiszeripari termék kerül a boltok polcaira: igen, ezek szinte mind feldolgozott élelmiszerek, amelyek legtöbbjének az alapja néhány nagyon egyszerű növény: kukorica, szója és búza - ezek ugyanis azok a termények, amelyekből a legtöbbet termelik a gazdag amerikai földeken napjainkban. A boltokon keresztülmenve kihívás olyan dolgokat találni, aminek kevesebb, mint 5 összetevője van; viszont van 30 féle muffin por és instant zabkása.

Persze az amerikában termelt gabona  nagyrészét állatok eszik meg. Az Egyesült Államok lakosai ugyanis a legnagyobb húsfogyasztók a világon: 120,2 kg-ot esznek fejenként egy évben. (Mi magyarok 76 kg-t a FAO szerint, és 57-et a KSH szerint.)

hus.JPG

Mi az áprilisi utunkon ellátogattunk a feldolgozott élelmiszer egyik fellegvárába, a SPAM nevű löncshús szülőhelyére. (Vagyis a gyár melletti múzeumba, a gyárba persze nem engedtek be.)

A SPAM kb olyan az amerikai történelemben, mint a Zwack Unikum a magyarban: mindenki ismeri, és az ember vagy imádja, vagy képtelen elfogyasztani. De mindenki büszke rá, hogy van: Hawaii-on a sushi-ba teszik bele, Bostonban babbal keverik el, de akár még a muffin tetejére is kerülhet. A SPAM mindenhol ott volt: a második világháborúban ezt ették az amerikai és az orosz katonák egyaránt, a 60-as években ezzel várta a feleség a munkából hazatérő, fáradt férjet, sőt, még az űrbe is kijutott, mikor az asztronauták SPAM pulykát ettek az 1997-es Hálaadáskor.

Megfigyelés 4/a: A boltban zöldségek és gyümölcsök ára felháborítóan magas.

Talán ezért (is) van, hogy az USA-ban élők által elfogyasztott zöldségek 51%-át (!!) két növény adja: a krumpli és a paradicsom. A krumpli elsősorban sültkrumpli vagy chips formájában, a paradicsom főleg a pizzán vagy tésztán lévő szószként kerül a tengeren túliak bendőjébe.

Megfigyelés 4/b: Ezzel szemben a hús és a feldolgozott termékek ára alacsony.

Az utóbbi pont illusztrációjaként íme egy példa: gondoltuk jó vendégek leszünk, és főzünk a családnak vacsorát egyik este. Azt a receptet vettük elő, amit még Kata barátnőnk segítségével készítettünk el az ELTE Fenntarthatósági Napra: pásztorok vegetáriánus pitéjét. Otthon 20 főre főztük, bio alapanyagokból a Szatyorboltból, amelyekért összesen kb 5500 forintot fizettünk. Amerikában 6 főre vásároltunk, nem bio cuccokat, és  körülbelül kétszer annyit fizettünk.

IMG_2985.JPGEhhez képest megveheted a krumplipüré port 700 forintért, hozzá a lencsekonzervet 300 forintért (na jó, ebből kelleni fog mondjuk 4, legyen 1200 forint), meg a fagyasztott vegyes zöldséget még 600 forintért.. Bár itthon is olcsóbb rossz minőségű, feldolgozott alapanyagokat venni, azért ekkora különbség nincs.

A fentiekből egy dolog vált biztossá számomra: valami nagyon nincs rendben. És nem az amerikai emberekkel, hanem a rendszerrel. A rendszerrel, ami egyre inkább terjeszkedik más kontinenseken is, beleértve Európát. A néhány, egymást felvásárló és egyre növekvő nagyvállalat által kontrolált élelmiszeripar, amelynek olyan erős a lobbi ereje, hogy a lelassíthatja vagy visszafordíthatja egészségügyi és biztonsági jogszabályok bevezetését; és akár beleszólhat abba, hogy a kormány hogyan állítsa össze az egészséges étkezésre vonatkozó ételpiramis javaslatát. A néhány óriási gyárban fókuszálódó tömegélelmiszer-gyártás, ami külföldről behozott, olcsó munkaerőn alapszik; és ahol olyan és annyi vegyszert használatát engedélyezik a gyümölcsökön és zöldségeken, hogy az EU betiltja azok behozatalát. Az, hogy civil szervezeteknek külön füzetecskét kell kiadni arról, hogy melyik termékekben van (valószínűleg) a legtöbb GMO alapanyag - mert ennek jelölését évek óta nem lehet keresztülvinni a kongresszuson. Vagy azt, hogy az iskolában használt oktatóanyagok egy részét olyan cégek készítik és finanszírozzák, mint a Coca Cola - amely aztán majd el is helyezi snack automatáját a folyosókon.

Ó, és még egy érdekesség: a CDC (Betegségmegelőzési és Járvágyvédelmi Központ) becslése szerint évente kb 6-ból 1 amerikai (vagyis 48 millió ember) lesz beteg, 128,000 kerül kórházba, és 3,000 hal meg valamilyen élelmiszer-eredetű megbetegedéstől. Magyarországra vonatkozóan egy évi 15.000-es számot találtam (vagyis 666-ból 1) az ételmérgezéses megbetegedésekre - amely a legtöbbször salmonellából ered. (Ha valaki tud pontosabbat, kérjük írja meg nekünk!) Élelmiszerek visszahívásáról néhány havonta felröppen egy hír - általában marhahúsról, amelyben E. coli-t találtak. (Múlt héten pl. három terméket hívtak vissza ilyen okból: humuszt, marhahúst és diót (ez utóbbit lisztériafertőzés miatt)).

Hát ezért nem irigylem az amerikaiakat.

Szólj hozzá

amerika usa cukorbetegség elhízás gmo gyorsétterem vegyszer hamburger élelmiszeripar szalmonella húsfogyasztás e.coli élelmiszeripari cég feldolgozott élelmiszer étel adag élelmiszerfeldolgozás egysült államok