„Más varrta nekem
rám szabta, rám adta
javította ifjú koromig
folyvást igazgatta.
Most így használom
- elkoptatom -
sokszor kiszakad
folyton foltoz a "cérna"
Néha a szükség szűk
és fojtogat gondolat
mit hoz a holnap?
Néha ha tehetem
tehetősebbre engedem
gombtalan gondtalan
lezseren pihenem.”

Engler Attila – Szabó (részlet)

Pesten vannak bejáratott éttermekkel teli utcák, ahol egymás hegyén-hátán találhatunk neves vendéglátó egységeket. Az igazi gourmand-ban azonban él még a felfedezés vágya az új, a „nem mainstream” iránt  – persze kérdem én, ki az, akit ez a kíváncsiság egészen a Népszínház utcáig elhajt?

Ez a szebb napokat is látott utca, mely a Blaha Lujza térről nyílik, régen a fővárosi szabók központja volt, sokan jártak ide szép új ruhákat készíttetni. Ekkor még senki sem ismerte a fedett és neontól vibráló plázák kavalkádját, minden kézzelfogható és emberi léptékű volt… most persze joggal kérdezheti a kedves olvasó: mire ez a múlt idézés? Hiszen az oldal nem a szabóság történetét hivatott bemutatni! Mai rejtett gyöngyszemünk azonban pont egy ilyen szabóság helyén nyílt meg egy éve, és a Drunken Tailor (részeg szabó) névre hallgat. A név alapján akár egy sarki kocsma is lehetne - de a név csalhat. Ez egy modern, designos, sokszínűen berendezett étterem, melynél a bejárat mögött rögtön egy 3-4 méteres szabó képe fogadja a látogatót. Hangulata olyan, mint a kedvenc ruha: elvisszük egy szabóhoz, és - ahogy a bevezető idézetben is olvasható - néha így szabatjuk, néha úgy; s ruhánk így mindig más képét mutatja.

Ezt a változatosságot főleg a sokféle rendezvénnyel érik el az üzemeltetők. Rengeteg szervezet, baráti társaság szervezi ide a találkozóit. A környezetvédelmi vonalról mindenképp meg kell említeni a suska piacot, a kötőklubot és a ruha csere-bere napokat, ahol Szemes Nóra, Budapest egyik felkapott stylistja is segít az embereknek megtalálni a számukra legjobb darabokat. Anyagilag igen megterhelő lehet egy-egy csoport vagy civil szervezet számára, hogy helyszínt biztosítson a rendezvényéhez, ezért jó tudni, hogy vannak olyan helyek, amelyek szívesen befogadnak egy-egy közösségi kezdeményezést. Szóval társadalmi felelősségvállalásból mindenképp piros pont.  Az éttermek felelőssége szerintünk a közösségépítés is, mivel helyet biztosítanak az ismerkedéshez, az érdekes beszélgetésekhez és az új ötletek elterjedésének. Étterembe elvégre nem csak enni megyünk, és a nyolcadik kerületnek van talán a legnagyobb szüksége erre a lehetőségre.

Ha már szóba kerültek az ételek: azok célközönsége a mindennapi ember, aki munkanapokon keres egy helyet ahol olcsón, jót lehet enni. Enisz Barbarával, a Drunken Tailor tulajdonosával beszélgetve megtudtuk, hogy igyekeznek helyi és szezonális nyersanyagokkal dolgozni, melyek nagy részét a Liget  téri őstermelői piacról szerzik be. Barbara nem szereti a hagyományos nehéz és zsíros ételeket, így könnyedebb vonalat képviselnek. Mint elmondta, szívesen játszik a gondolattal, hogy olyan ételeket készítsenek, melyekhez az alapanyagokat maguk a vendégek hozzák be reggelente - de az egyelőre a távoli tervek között szerepel. Ráadásul gondoljunk bele, hányszor fordul elő, hogy nincs időnk elkészíteni a hétvégén megvett brokkolit, amely végül a kukában (jobb esetben a komposztban) köt ki. Nem lenne nagyszerű, ha reggel, munkába menet elvihetnénk a brokkolinkat egy helyre, ahonnan estére készítenek belőle valami finomságot számunkra? Biztos érdekes eredmények születnének, így reméljük egyszer még erre is sor kerülhet!

Az étlapon nagyon sok vegetáriánus étel is helyet kapott. Személyes kedvencünk a „nagy klasszikus”, a tojásos nokedli salátával. Az „a’la carte” mellett minden nap más és más menüt is lehet kapni, melyet az étterem facebook oldalán is meghirdet.

Aki egy könnyed ebédre vagy vacsorára vágyik, mindenképp látogasson el ebbe a rejtett kis étterembe, mely a mindennapi környezettudatos étkezéshez és a zöld szórakozáshoz is jó helyszínt biztosít.

A fotókat a Drunken Tailor facebook oldaláról "loptuk". Köszönjük!